Ma egy kicsit szétnéztem estefelé a városban (értsd betévedtem pár boltba, és történt, ami ilyenkor töténni szokott :) és hazafelé megálltam a Mittelreinbrückén, kicsit néztem a vizet. Páran biztos tudjátok már, hogy mennyire szeretem a vizet. Innni is, de a sok víz látványa, mint egy folyó, vagy tó, valahogy mentálisan is úgy hat, mint nagyon szomjasan egy pohár jó hideg víz! Budapesten is sokszor volt, hogy csak úgy látnom kellett a Dunát,és mindjárt jobb volt! A Rajnát is nagyon szeretem nézni, meg a két partját is. Kleinbasel (Pest) teljesen más világ, kevésbé sznob, de kevésbé szép, mint a másik oldal (Buda). A pesti oldalon viszont a rakpart tele van lépcsőkkel, és ma az időjárás jókedvében elfelejtette, hogy ősz közepe van, így még este 6-7 körül is trikós hőmérsékletet produkált. Ilyenkor a pesti oldal tele van emberekkel, és ma két furcsahangú hangszeren játszó fazon örömzenélt az emberek közt, valami rekedt hangú cimbalomszerűségeken, kis kígyóbűvölős beütéssel. Nagyon jó volt zenét hallgatni, és nem az ipodról, hanem a levegőből, a város akkusztikájával, és közben nézni, ahogyan siet Franciaországba az a sok víz... Elsiettem volna én is ezzel a sok vízzel valahova... de ott is jó volt... naplemente, víz, szél, zene, emberek, mind nagyon sok színes-zsalugáteres ház közt... ez volt ma este Bázel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése